A GFB szolgáltatása
A kötelező hatálya alá tartozó járművek
Területi hatálya
Díjfizetés módja és gyakorisága
A biztosítás szüneteltetése
A biztosítás megszűnése
A bonus-malus rendszer
További információ
Magyarországon a 190/2004. (VI.8.) Kormányrendelet szerint minden gépjármű üzembentartójának kötelessége kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötni. A biztosítási piacon jelenleg 13 biztosító társaságnál (Zrt.) és 1 biztosító egyesületnél van lehetőség a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (gfb) megkötésére.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján a biztosító a gépjármű üzemeltetése során az általunk másoknak okozott károkat téríti meg. A biztosító, illetve a Kártalanítási Számla kezelője egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1250 millió Ft összeghatárig köteles a kárt a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. A fenti összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a kamatokat is. Kár esetén mindig a károkozó biztosítóját kell felkeresni a károsultnak és a károkozónak egyaránt.
A KRESZ (1/1975.(II.5.) KPM-BM rendelet) 1.Számú függelékének II/b. pontjában meghatározott gépjárművek, valamint minden olyan jármű, amely nem a KRESZ szerint, de a Kormányrendelet alkalmazásában annak tekintendő.
A kormányrendelet a következő gépjármű kategóriákat állapítja meg:
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy 2001. január 1-jével két új kategóriát hoztak létre (3000 cm3 hengerűrtartalom feletti személygépjármű és munkagép)!
A biztosítási szerződés területi hatálya az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére, valamint a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országai területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött.
A biztosítási díj a biztosítót a kockázatviselés kezdetének napjától a kockázatviselés végének napjáig illeti meg.
A díjfizetés módja:
A díjfizetés gyakorisága:
A határozatlan időtartamra kötött szerződések esetén az - ügyfél választásától függően - a díjfizetés lehet:
A díj befizetéséről és ezzel a szerződés fennállásáról a csekket, illetve átutalásos teljesítés esetén a biztosító által küldött bizonylatot, az üzembentartó köteles a forgalmi engedéllyel együtt tartani, és jogszabály által meghatározott esetekben felmutatni.
Felhívjuk a figyelmet, hogy bár a csekk vagy bizonylat felmutatását jogszabály előírja, de ennek megléte, vagy hiánya nem jelenti a biztosítási szerződés meglétét, vagy hiányát. Ezt a tényt a kötvénynyilvántartó igazolja. A forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetén a díj megfizetését a gépjárművön elhelyezett tanúsító jelzés mutatja, amely egyben a biztosítás meglétét is igazolja. Ennek hiányában a gépjármű közúti forgalomban nem vehet részt.
Határozott időtartamra kötött szerződések díja a szerződéskötéskor egy összegben esedékes.
Az érvényes jogszabály alapján lehetőség van a biztosítási szerződés, illetőleg a díjfizetési kötelezettség szüneteltetésére, ha a szerződő a gépjárművet legalább kettő, de legfeljebb hat hónapig a forgalomból ideiglenesen kivonja.
A szünetelés a bejelentést követő hónap első napjától kezdődik és az újbóli üzembe helyezés napjáig tart. A szüneteltetés írásbeli bejelentését akkor lehet elfogadni, ha a gépjármű ideiglenes üzemen kívül helyezését a hatóság a forgalmi engedélybe bejegyezte vagy erről szóló tanúsítványt adott ki, és azt a biztosított (szerződő) bejelentéskor a biztosítónak bemutatta.
Ha a gépjármű hat hónapnál hosszabb ideig nem üzemel, a biztosítottnak a gépjárművet véglegesen ki kell vonatni a forgalomból.
Nem vonatkozik a szüneteltetés lehetősége a motorkerékpárra, a segédmotor-kerékpárra és egyéb forgalmi engedélyre nem kötelezett járművekre kötött szerződés esetében.
A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződés megszűnésének lehetséges okai:
A biztosítási szerződések érdekmúlás, díjnemfizetés vagy felmondás miatti megszűnéséről a biztosító köteles tájékoztatni a Belügyminisztérium központi gépjármű-nyilvántartó szervét. Az ügyfél utólagos díjfizetési szándéka esetén, ha már törlésre és jelentésre került a szerződés, csak új szerződés kötése lehetséges.
A BM kötvény és a gépjármű-nyilvántartó legalább negyedévenkénti összevetésével ellenőrzi a biztosítási fedezet meglétét, és összeállítja az érvényes biztosítással nem rendelkezők listáját. Amely gépjármű a következő listán is szerepel, azt a BM biztosítatlannak tekinti, és erről értesíti az üzembentartó lakóhelye szerinti jegyzőt, aki felszólítja az üzembentartót a biztosítási fedezet meglétének 8 napon belüli igazolására.
Ha ez nem történik meg, a jegyző a rendszámtáblát határozattal visszavonja.
Érdekmúlás
Érdekmúlás jogcímén szűnik meg a szerződés, az érdekmúlás jogi tényének hatályával. A biztosítási érdek megszűnését a szerződőnek hatósági okirat (pl.: forgalomból történő kivonás), adásvételi szerződés vagy egyéb okirat bemutatásával igazolnia kell. A biztosító társaság kockázatviselése ezen okiratok keletkezése napján szűnik meg.
Érdekmúlásról beszélhetünk a következő esetekben:
Felmondás
A biztosítási szerződést annak évfordulójára (december 31.), bármelyik szerződő fél ezen időpontot megelőzően legalább 30 nappal írásban felmondhatja. A szerződés más időponttal nem mondható fel, az ügyfél a szerződést évközben nem szüntetheti meg.
Díjnemfizetés
Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt díjnemfizetés miatt szűnik meg, az üzembentartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést annál a biztosítónál köteles megkötni, ahol a biztosítási szerződése díjnemfizetéssel megszűnt.
Az üzembentartó új ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, ahol a szerződés az adott biztosítási évben díjnemfizetéssel szűnt meg. A szerződés hatálya alatt további felelősségbiztosítási szerződés ugyanarra a biztosítási időszakra érvényesen nem köthető.
A biztosító károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a káreset a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt történő megszűnését követő 30 napon belül következik be. Az ezt követő időszakra azokat a szabályokat kell alkalmazni, mint amikor az üzembentartó nem rendelkezik szerződéssel (Kártalanítási Számla)
A határozott időtartamra kötött szerződés esetén a biztosítási határnap elteltével.
A bonus-malus rendszer az üzembentartó személyéhez kötődik, és nem a gépjárműhöz. Ennek megfelelően a gépjármű eladása, cseréje stb. esetén (amelyek a kötelező felelősségbiztosítási szerződés megszűnését eredményezik), az új üzembentartóra nem "száll át" a korábbi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapján elért bonus-malus fokozat.
A bonus-malus rendszer érvényesítése során jelentkező előnyök és hátrányok (díjengedmény vagy pótdíj felszámítása) mindenkor a gépjármű üzembentartójához (tulajdonosához) kapcsolódnak függetlenül attól, hogy a károkozásnál a gépjárművet az üzembentartó személyesen vagy engedélyével bárki más személy vezette.
Ha a gépjárművet a károkozás idején az üzembentartó vagy egyébként jogosan használó személy engedélye nélkül vezették, és ezt a körülményt az üzembentartó bizonyítja (feljelentéssel és a feljelentés nyomán keletkezett hatósági határozattal, vagy egyéb módon közhitelűen), az okozott kár nem terheli az üzembentartó bonus-malus osztályba sorolását.
A rendszerbe újonnan belépő üzembentartó szerződése A00 osztályba kerül, kivéve, ha az üzembentartó rendelkezik egy másik tagállamban működő biztosító(k) által kiadott kárelőzményi igazolás(ok)al.
Az üzembentartó által az adott szerződés vonatkozásában már megszerzett bonus osztályba sorolás megmarad, ha a szerződés érdekmúlás miatt megszűnik, és az üzembentartó a szerződés megszűnését követő két éven belül ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) új szerződést köt, akár ugyanazon, akár másik biztosítónál.
Élő biztosítási szerződésről nem lehet átvinni a már megszerzett bonus fokozatot az üzembentartó másik meglévő, vagy újabban vásárolt gépjármű biztosítására.
Ha az üzembentartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel és annak hatálya alatt másik, azonos járműkategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt (párhuzamos üzemeltetés), az új szerződést A00-ba kell sorolni.
Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett bonus osztályba sorolás a szerződés megszűnését követő nappal bármely, ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) az adott üzembentartó által kötött, hatályban lévő szerződésre érvényesíthető.
A kötelező biztosítással kapcsolatos kérdésekre az általános kérdések menüpontban kaphat választ.
Amennyiben oldalunkon kérdésére nem talála meg a megfelelő választ, kérdezze szakértőnket! Kérdése megválaszolva rövid időn belül kikerül az üzenőfalra.
